Nyitott Templomok Napja

2024. szeptember 14.

 

A templomok 10 és 20 óra között látogathatók

A Nyitott Templomok Napjának célja, hogy a nagyközönségnek lehetőséget kínáljon az istentiszteleteken/miséken kívül a szakrális terek látogatására, az építészeti örökség és az egyes felekezetekre jellemző szakrális kultúra történetének, a jelenlegi kulturális élet, sőt a közösségek megismerésére. Az Ars Sacra fesztivál hidak létrehozását javasolja, szakrális kultúrán keresztül a különböző felekezetek és közösségeik között.

Szombaton, szeptember 14-én, 10:00 és 20:00 óra között minden, a projektben szereplő templom látogatható lesz. Párhuzamosan idegenvezetésekkel bővül a nap.

Szombaton, a nagyszebeni Zsinagóga CSAK 18 órától látogatható.

A Nagyszebeni Ars SACRA fesztiválnak a következő templomok a partnerei 2024-ben:

  • Szent János Templom / Johanniskirche – Mitropoliei u., 32. sz.
  • Ortodox Székesegyház – Mitropoliei u., 31. sz.
  • Református Templom – Mitropoliei u., 9. sz.
  • Evangélikus Székesegyház – Huet tér
  • Belvárosi római katolikus Szentháromság Templom – Nagypiac tér, 3. sz.
  • Öregotthon Temloma – Azilului u., 4. sz.
  • Orsolyák Temploma – Gen. Magheru u, 38. sz.
  • Ferencesek Temploma – Șelarilor u., 12-14. sz.
  • Nagy Zsinagóga – Constituției u., 19. sz.
Poster

Szent János Evangélikus Templom / Johanniskirche

Nagyszeben, Mitropoliei u., 32. sz., Telefon: 0269.206730; 0721.940345, E-mail: casa.teutsch@gmail.com , Web: www.teutsch.ro

A Szent János-templom (Johanniskirche, Szent János-kápolna) a nagyszebeni ágostai (evangélikus) felekezet evangélikus közösségének istentiszteleti helye. A régi Szent János-templom helyén – 1883-tól egészen 1909-es lebontásáig – 1912-ben szentelték fel az új templomot, amely Josef Bedeus Báró von Scharberg építész terve.

1955 óta a Szent János templomban ünneplik a Hittudományi Intézet istentiszteleteit. Az 1970-es évektől bevezették az ökumenikus imahetet, és hagyománnyá vált a női imanap.

A templomot a 2000-es években restaurálták, egyszerű Art Deco ihletésű adottságai mellett több kategóriájú szakrális műtárgy is található benne: két értékes, késői gótikus poliptichon oltárkép, egy második orgona, bronz tárgyak (egy keresztelőkút), harangok), valamint egy modern festmény.

A Szent János evangélikus templom a közösség gyülekezési tere az istentiszteletek és vallási szertartások lebonyolítására, ökumenikus találkozók helyszíne és koncertterem. Itt rendszeresen találkozik az „ora-et-labora” ökumenikus imakör. Az evangélikus plébániatemplom (Huet téri evangélikus székesegyház) felújítási időszakában az evangélikus közösség itt, a Szent János-templomban tartotta a vasárnapi istentiszteleteket. A Szent János-templom látogatási ideje ugyan nincs, de kérésre megtekinthető (a Teutsch Házban található Evangélikus Templom Múzeum recepcióján, a múzeum rendje szerint).

Ortodox Székesegyház

Nagyszeben, Mitropoliei u., 31. sz., Tel: 004.0269.211584, Web: http://mitropolia-ardealului.ro/

A nagyszebeni székesegyház felépítésének ötlete Andrei Șaguna nagy metropolitáé volt. Körülbelül egy évtizedes vikárius tevékenységét (1846) már 1857-ben megkezdte. Abban az évben, Bécsben, szeptember 9-én német nyelvű memorandumot fogalmazott meg I. Ferenc József császárnak, amelyben kérte hozzájárulását, hogy a Habsburg Birodalom ortodox hívei körében gyűjtést hajtson végre egy nagyszebeni székesegyház építése érdekében. A császár 1857. október 26-án adta beleegyezését (23383/3457. sz.). Az építkezéshez szükséges forrást nem sikerült előteremteni, ezért várakozási idő következett be.

1900. március 19-én a leendő székesegyház három tervét terjesztették a konzisztórium elé: a Berczick János budapesti építész által készített tervezetet (3. díj); 2. Aigner Istvánét Budapestről (2. díj), valamint a „Constantin és Elena – Aghia Sofia” című tervet, amelyet Kommer József, ugyancsak budapesti építész és Nagy Virgil, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára készített (1. díj).

1900. május 6-án a „vállalkozó” Schussnig József parancsot kapott a konzisztóriumtól, hogy 1902. július 1-jén kezdjék meg a régi templom bontását, valamint nyolc (!) házat a Hentesek utcában (ma Mitropoliei), ill. Brukenthal (ma Xenopol) utcán. Korábban a nagyszebeni plébánia a régi templomot és plébániaházat a Főegyházmegyének adta, új plébániaház építésének kötelezettségével, de azt is, hogy a jövőben az új székesegyház a nagyszebeni plébánia templomaként is szolgáljon.

Szalay Ferenc ezért lebontott öt házat a Hentes utcában, három másikat Brukenthalban, végül a régi templomot. A bontás 1902. július 1/14-én kezdődött. Miután mindent lebontottak és elsimítottak, 1902. augusztus 5/18-án (I. Ferenc József császár-király születésnapján) letették az új székesegyház alapkövét. Érdemes hangsúlyozni Ioan Mețianu kitartását (néha még makacsságát is), hogy a mai ember számára elképzelhetetlen „rekord” idő alatt, gyakorlatilag alig négy év alatt, de „a történelmi központban” is felépítsen egy ekkora méretű katedrálist.

Kevesebb mint négy évig tartó intenzív munka után a Főegyházmegyei Konzisztórium április 30-án létrehozta a székesegyház felszentelését. (máj. 13. n.) 1906, Samarinen vasárnapján. Az ünnepségek a megszentelődés előestéjén, 1906. május 12-én, szombaton kezdődtek, 16 órakor, amikor a Főegyházmegyei Zsinat rendkívüli ülést tartott, az Egyesület „Nemzeti Háza” dísztermében (avatva 1905-ben). A felszentelésre 1906. április 30-án/május 13-án, vasárnap került sor. Ioan Mețianu mitropolita Ioan Papp aradi püspökkel szolgált, az archimandritákból és diakónusokból álló impozáns tanáccsal körülvéve.

A nagyszebeni székesegyház méretei: 53,10 m hosszú, 25,40 m széles (az épület közepén), 24,70 m kupola magasság (belül és 34,70 m kívül); A kupola átmérője 15 m, a tornyok magassága 43 (45) m. A konstantinápolyi Szent Zsófiának azonban más méretei is voltak: 80,90 m hosszú; 69,70 széles (mások szerint: 77 × 71,70 m); A kupola magassága 55,60 m, a kupola átmérője 33 m.

2011-ben Andrei Șaguna metropolita szentté avatása alkalmából koporsót készítettek, amelyben ereklyéit helyezték el, a székesegyház hajójában látogatható, így az, aki akarta és gondolta ezt a székesegyházat, készen feldíszítve tért vissza oda, és felkészült arra, hogy tisztelje őt.

Szöveg az erdélyi ortodox fővárosi székesegyház – Nagyszeben jelképe című műből több felekezet, szerző: Emanuel Tăvală.

Ortodox Székesegyház

Nagyszeben, Mitropoliei u., 31. sz., Tel: 004.0269.211584, Web: http://mitropolia-ardealului.ro/

A nagyszebeni székesegyház felépítésének ötlete Andrei Șaguna nagy metropolitáé volt. Körülbelül egy évtizedes vikárius tevékenységét (1846) már 1857-ben megkezdte. Abban az évben, Bécsben, szeptember 9-én német nyelvű memorandumot fogalmazott meg I. Ferenc József császárnak, amelyben kérte hozzájárulását, hogy a Habsburg Birodalom ortodox hívei körében gyűjtést hajtson végre egy nagyszebeni székesegyház építése érdekében. A császár 1857. október 26-án adta beleegyezését (23383/3457. sz.). Az építkezéshez szükséges forrást nem sikerült előteremteni, ezért várakozási idő következett be.

1900. március 19-én a leendő székesegyház három tervét terjesztették a konzisztórium elé: a Berczick János budapesti építész által készített tervezetet (3. díj); 2. Aigner Istvánét Budapestről (2. díj), valamint a „Constantin és Elena – Aghia Sofia” című tervet, amelyet Kommer József, ugyancsak budapesti építész és Nagy Virgil, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára készített (1. díj).

1900. május 6-án a „vállalkozó” Schussnig József parancsot kapott a konzisztóriumtól, hogy 1902. július 1-jén kezdjék meg a régi templom bontását, valamint nyolc (!) házat a Hentesek utcában (ma Mitropoliei), ill. Brukenthal (ma Xenopol) utcán. Korábban a nagyszebeni plébánia a régi templomot és plébániaházat a Főegyházmegyének adta, új plébániaház építésének kötelezettségével, de azt is, hogy a jövőben az új székesegyház a nagyszebeni plébánia templomaként is szolgáljon.

Szalay Ferenc ezért lebontott öt házat a Hentes utcában, három másikat Brukenthalban, végül a régi templomot. A bontás 1902. július 1/14-én kezdődött. Miután mindent lebontottak és elsimítottak, 1902. augusztus 5/18-án (I. Ferenc József császár-király születésnapján) letették az új székesegyház alapkövét. Érdemes hangsúlyozni Ioan Mețianu kitartását (néha még makacsságát is), hogy a mai ember számára elképzelhetetlen „rekord” idő alatt, gyakorlatilag alig négy év alatt, de „a történelmi központban” is felépítsen egy ekkora méretű katedrálist.

Kevesebb mint négy évig tartó intenzív munka után a Főegyházmegyei Konzisztórium április 30-án létrehozta a székesegyház felszentelését. (máj. 13. n.) 1906, Samarinen vasárnapján. Az ünnepségek a megszentelődés előestéjén, 1906. május 12-én, szombaton kezdődtek, 16 órakor, amikor a Főegyházmegyei Zsinat rendkívüli ülést tartott, az Egyesület „Nemzeti Háza” dísztermében (avatva 1905-ben). A felszentelésre 1906. április 30-án/május 13-án, vasárnap került sor. Ioan Mețianu mitropolita Ioan Papp aradi püspökkel szolgált, az archimandritákból és diakónusokból álló impozáns tanáccsal körülvéve.

A nagyszebeni székesegyház méretei: 53,10 m hosszú, 25,40 m széles (az épület közepén), 24,70 m kupola magasság (belül és 34,70 m kívül); A kupola átmérője 15 m, a tornyok magassága 43 (45) m. A konstantinápolyi Szent Zsófiának azonban más méretei is voltak: 80,90 m hosszú; 69,70 széles (mások szerint: 77 × 71,70 m); A kupola magassága 55,60 m, a kupola átmérője 33 m.

2011-ben Andrei Șaguna metropolita szentté avatása alkalmából koporsót készítettek, amelyben ereklyéit helyezték el, a székesegyház hajójában látogatható, így az, aki akarta és gondolta ezt a székesegyházat, készen feldíszítve tért vissza oda, és felkészült arra, hogy tisztelje őt.

Szöveg az erdélyi ortodox fővárosi székesegyház – Nagyszeben jelképe című műből több felekezet, szerző: Emanuel Tăvală.

Református Templom

Nagyszeben, Mitropoliei u., 9. sz.

A nagyszebeni református templom 1783-1786 között épült meg. Báró Bánffy Farkas kormánytanácsos , személyesen nyújtotta át 1783-ban II. József császárnak a nagyszebeni reformátusok azon kérését, hogy egy saját templomot építhessenek, ugyanis addig csak magánházaknál gyülhettek össze. II József császár 1783 július 9-én megadta az engedélyt, így megnyilt a templom és parókia építésének lehetősége. 1784 március 16-án Báró Bánffy Farkas megvásárolt egy telket házzal a Mészáros utcában Fieltsch Tamás szelindeki lutheránus lelkésztől 4000 forintért. Ezt március 21-én át is adta az egyházközségnek.

Krempelsz Tamás kőműves és Schneider János ács lettek megfogadva, hogy levezessék a templom építési munkálatait. Az Úr házának felszentelése 1786 november 26-án történt. Építészeti szempontból erdélyi barokk stílusban épült, a díszítéseket valószínűsítetten azok az osztrák mesterek végezték, akik a templommal párhuzamosan épülő Brukenthal-palótánál dolgoztak. A templom bútorzata a hívek áldozatos adományából készíttetett el. A templom szószéke 1790-ben épült. Az úrasztalát 1786-ban adományozták. Az orgonát Báró Bánffy Farkas vásárolta a nagyszebeni Evangélikus Ispotály (kórház) kápolnájából. 1857-ben Szabó János marosvásárhelyi orgonaépítő átépítette majd 1958-ban Mesnyi János kétmanuálosra bővítette, megadva mai formáját.

1897-ben Gál Ferenc egyháztag végrendeletében az egyházközségnek 1000 Ft-t hagyott egy toronyórára. A megrendelt toronyóra a budapesti Vasút és Toronyóragyárban készült és 1900 nyarán szállították le. Valószínű a háború idején megrongálodott és mintegy hatvan évig működésképtelen volt. 2003-ban sikerült újra működésbe hozni Zudor Csaba, Bándi András és Vecsei György munkássága által és azóta kifogástalanul működik. A két harangot Novotni Antal temesvári harangöntő készíttette 1896-ban. A nagyharang súlya 800 kg a kisharang súlya 315 kg.

A templom a III.Európai Ökumenikus Nagygyűlés alkalmából teljes belső és külső felújítást élvezett. A felújítás tetemes részét a Magyarországi Református Egyház támogatása tette lehetővé, de nagyon sok erdélyi gyülekezet is adakozott e célra. Ekkor alakították ki a Református Templom galériát is. Jelenleg a férőhelyek száma: 300. A gyülekezet létszáma 600 lelket számlál.

A nagyszebeni Református Dalkar 1894 november 3-án alakult midőn Nagy József lelkész és  Horváth Miklós énekvezér megszervezték az énekkart. Ennek engedélyezett alapszabályzata volt. Elismeréseképpen a kolozsvári EMKE 100 db. könyvet és egy zászlót ajándékozott az Énekkarnak 1916 március 28-án. A zászló mindmáig megvan. A Református Férfi Dalkar utódai lettek a Hozsánna Énekkar (vegyeskar) majd az Olajág ifjúsági énekkar. A gyülekezet első lelkipásztora Benkő Ferenc volt, Varró Sándor a jelelegi lelkész pedig a 18-ik lelkipásztora a nagyszebeni gyülekezetnek.

„Szentháromság” Római Katolikus Plébániatemplom.

Nagyszeben, Nagypiac tér, 3. sz.

A nagyszebeni római katolikus egyházközség története majdnem kilenc évszázados múltra tekint vissza. A mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Mosel és a Rajna folyók mellőli őshazájukból betelepített szászok papjuk kíséretében római katolikusokként jöttek Erdélybe II. Géza (1141–1162) meghívására. Letelepedésük után röviddel a telepesek templomokat építettek. A mai evangélikus plébániatemplomot 1320-ban kezdték építeni Nagyboldogasszony tiszteletére, egy régebbi román stílusú bazilika helyére.

Az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszebennek majdnem 150 esztendőn át nem volt katolikus temploma. A város valamikori katolikus templomaiban lutheránus istentisztelet folyt. Az osztrák császári csapatoknak a városba való bevonulása után a helyzet teljesen megváltozott. Az osztrák hadsereggel együtt jöttek tábori lelkészek is, akik különböző szerzetesrendekhez tartozó papok, főleg jezsuiták voltak. 1688-ban az ún. Schneiderlaube – Szabók csarnokát a nagy téren katolikus istentiszteletek megtartására rendezték be. A jezsuiták a rend letelepedéséhez megszerezték az osztrák provinciális engedélyét. Ezen kívül megkapták a kalocsai érsek szükséges jóváhagyását is, akinek joghatósága alá tartoztak a török uralomtól felszabadított területen működő katonai lelkészek. Idővel letelepedtek a városban a katolikus civilek is: kereskedők, iparosok és tisztviselők. A jezsuiták egy önálló plébánia alapítására gondoltak. Ehhez templomra volt szükségük. Hugó Damian Virmont tábornoknak (1721–1722) sikerült megszereznie a Szabók csarnokát ideiglenes misézési helynek, majd egy új templom építését is kiharcolta. 1726. július 4-én került sor az alapkőletételre. 1733. szeptember 13-án szentelte fel báró Sorger Gergely püspök (1729–1739). A templomban erdetileg egy falfestmény volt ( a főoltár mögött), mely a Szentháromság által megkoronázott Szűzanyát ábrázolja. (Anton Steinwald 1777). A 2o. század elejéig a templom fehér volt, 19o4-ben Ludwig Kandler müncheni festő festette a ma látható templombelsőt.  A festett ablakok is akkor lettek behelyezve. Az orgonát Karl Hesse (bécsi orgonaépítő) készítette 186o-ban. Az új nagyszebeni római katolikus egyházközség nem a város lakói által jött létre, hanem mesterséges alkotás. Német, magyar, szláv, francia, olasz és más nevek találhatók az anyakönyvekben, ez a helyzet a mai napig is fennáll. A jelenlegi egyházközség összetétele is igen heterogén.

„Szentháromság” Római Katolikus Plébániatemplom.

Nagyszeben, Nagypiac tér, 3. sz.

A nagyszebeni római katolikus egyházközség története majdnem kilenc évszázados múltra tekint vissza. A mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Mosel és a Rajna folyók mellőli őshazájukból betelepített szászok papjuk kíséretében római katolikusokként jöttek Erdélybe II. Géza (1141–1162) meghívására. Letelepedésük után röviddel a telepesek templomokat építettek. A mai evangélikus plébániatemplomot 1320-ban kezdték építeni Nagyboldogasszony tiszteletére, egy régebbi román stílusú bazilika helyére.

Az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszebennek majdnem 150 esztendőn át nem volt katolikus temploma. A város valamikori katolikus templomaiban lutheránus istentisztelet folyt. Az osztrák császári csapatoknak a városba való bevonulása után a helyzet teljesen megváltozott. Az osztrák hadsereggel együtt jöttek tábori lelkészek is, akik különböző szerzetesrendekhez tartozó papok, főleg jezsuiták voltak. 1688-ban az ún. Schneiderlaube – Szabók csarnokát a nagy téren katolikus istentiszteletek megtartására rendezték be. A jezsuiták a rend letelepedéséhez megszerezték az osztrák provinciális engedélyét. Ezen kívül megkapták a kalocsai érsek szükséges jóváhagyását is, akinek joghatósága alá tartoztak a török uralomtól felszabadított területen működő katonai lelkészek. Idővel letelepedtek a városban a katolikus civilek is: kereskedők, iparosok és tisztviselők. A jezsuiták egy önálló plébánia alapítására gondoltak. Ehhez templomra volt szükségük. Hugó Damian Virmont tábornoknak (1721–1722) sikerült megszereznie a Szabók csarnokát ideiglenes misézési helynek, majd egy új templom építését is kiharcolta. 1726. július 4-én került sor az alapkőletételre. 1733. szeptember 13-án szentelte fel báró Sorger Gergely püspök (1729–1739). A templomban erdetileg egy falfestmény volt ( a főoltár mögött), mely a Szentháromság által megkoronázott Szűzanyát ábrázolja. (Anton Steinwald 1777). A 2o. század elejéig a templom fehér volt, 19o4-ben Ludwig Kandler müncheni festő festette a ma látható templombelsőt.  A festett ablakok is akkor lettek behelyezve. Az orgonát Karl Hesse (bécsi orgonaépítő) készítette 186o-ban. Az új nagyszebeni római katolikus egyházközség nem a város lakói által jött létre, hanem mesterséges alkotás. Német, magyar, szláv, francia, olasz és más nevek találhatók az anyakönyvekben, ez a helyzet a mai napig is fennáll. A jelenlegi egyházközség összetétele is igen heterogén.

Evangélikus-lutheránus Székesegyház

Nagyszeben, Huet tér, Tel: 004.0269.211203, E-mail: hermannstadt@evang.ro, Web: https://hermannstadt.evang.ro/

Az Ecclesia Parohialis Beatae Virginis Mariae-t a Kr. e. 13, és a 16. század első negyedében lépésről lépésre gótikus épületté alakították át. A Ferulát nyugaton és a déli hajót a Csarnok-templomig kiterjesztve térnyerést szerzett. Az 1545-ben, Nagyszebenből indított és az egész erdélyi-szász nemzet számára elért evangélikus hitre térésig az egyház és a város teljes mértékben beépült a katolikus vallásosságba. Ettől az időtől még őrzik az értékes kegytárgyakat és okleveleket, mint például a bronz keresztelőkútat, a nagy szárnyas oltárat és a Rosenaui Johannes keresztre feszítésének monumentális képét a kórus északi falán.

Míg az építkezés 1520 körül fejeződött be, nemzedékről nemzedékre, saját igényei és elképzelései szerint gyarapították és tervezték a templom berendezését. Ezzel létrejött Erdély legátfogóbb és legreprezentatívabb sírlap- és sírfelirat-együttese, az ország egyik legnagyobb orgonája, a középkori és újkori arany kincse, amely ma a Brukenthal Múzeumban tekinthető meg. Az óváros életének kozmoszát, amelyben ezek a műemlékek is helyet kaptak, sehol sem lehet jobban megérteni, mint a plébániatemplomtól néhány percnyi sétára található Evangélikus Templom Múzeumban.

A plébániatemplom és a Brukenthal Gimnázium összehasonlításával nemcsak a templom, hanem a Huetplatz is a humanista értékek nagy jelentőségét közvetíti, amelyeket a város közössége az évszázadok során figyelembe vett. Következésképpen az iskola és Georg Daniel Teutsch (1817-1893) egyházfő közötti bronz emlékmű az evangélikus papság díszében látható. Előremutató reformjai minden szinten javították a társadalmi viszonyokat, de különösen a német iskolarendszer területén.

Az A. B. Hermannstadti Evangélikus Egyházközség kis területe ellenére továbbra is Románia egyik legnagyobb evangélikus egyházközsége, és számos hangsúlyt fektet a város kulturális életébe. Számos szociális és karitatív intézmény működik ezen belül, a környezetvédelem területén pedig úttörő szerepet tölt be Romániában. A plébániatemplom az ökumenizmus vendégszerető központja, a közeli és távoli látogatók találkozóhelye, ahol a világ minden tájáról érkeyve turisták sok nyelv cseng a falain belül. Számos koncerttel, kiállítással évről évre gazdagítja a nagyszebeni közéletet.

Öregotthon Temploma

Nagyszeben, Azilului utca, 4. sz.

Feltételezések szerint a jelenlegi templom helyén egy régebbi kőépület állt, amelyet egy 1292-ből származó oklevél kórházként említ. Ez a legrégebbi okirati tanúsítvány egy kórházról Románia jelenlegi területén. 1292-ben a Szentlélek-rend szerzetesei vették birtokba a kórházat, majd valamikor az 1300-as években templommá vált. 1292 után a spirituális oldal dominált és a templomot a kézműves céhek iránti vonzerővel kialakították a közösség helyévé.

A templomot a szászok igazgatták és minden ökumenikus istentiszteletet szász papok, sőt a püspök is támogattak. A templom mellett temető is volt, ahova nagyszebeni lakosokat temettek, többnyire németeket. 1760-ban a templomot felújították, elnyerte mai kinézetét. A toronyban, amely a több száz éves fából készítését mai napig megtartotta található a régi harang és ez Nagyszeben legrégebbi harangja, 1509-ből származik. Az „ad iuva nos deus” feliratot viseli, magassága 112 cm, átmérője 44 cm.

2010-ben a templom használati joggal átkerült a Nagyszebeni Ortodox Főegyházmegye javára, majd ugyanezen év október 31-én a szentelési istentiszteletet IPS Laurentiu metropolita atya végezte jelentős papi tanács jelenlétében. A templomban az idők során átesett beavatkozások és átalakítások után jelenleg a szent hely egy főhajóra és egy oltárra tagolódik, amelyeket fenyőfa ikonosztáz választ el egymástól, olajjal festett ikonokkal.

Öregotthon Temploma

Nagyszeben, Azilului utca, 4. sz.

Feltételezések szerint a jelenlegi templom helyén egy régebbi kőépület állt, amelyet egy 1292-ből származó oklevél kórházként említ. Ez a legrégebbi okirati tanúsítvány egy kórházról Románia jelenlegi területén. 1292-ben a Szentlélek-rend szerzetesei vették birtokba a kórházat, majd valamikor az 1300-as években templommá vált. 1292 után a spirituális oldal dominált és a templomot a kézműves céhek iránti vonzerővel kialakították a közösség helyévé.

A templomot a szászok igazgatták és minden ökumenikus istentiszteletet szász papok, sőt a püspök is támogattak. A templom mellett temető is volt, ahova nagyszebeni lakosokat temettek, többnyire németeket. 1760-ban a templomot felújították, elnyerte mai kinézetét. A toronyban, amely a több száz éves fából készítését mai napig megtartotta található a régi harang és ez Nagyszeben legrégebbi harangja, 1509-ből származik. Az „ad iuva nos deus” feliratot viseli, magassága 112 cm, átmérője 44 cm.

2010-ben a templom használati joggal átkerült a Nagyszebeni Ortodox Főegyházmegye javára, majd ugyanezen év október 31-én a szentelési istentiszteletet IPS Laurentiu metropolita atya végezte jelentős papi tanács jelenlétében. A templomban az idők során átesett beavatkozások és átalakítások után jelenleg a szent hely egy főhajóra és egy oltárra tagolódik, amelyeket fenyőfa ikonosztáz választ el egymástól, olajjal festett ikonokkal.

Ferencesek Temploma

Nagyszeben, Selarilor utca, sz. 12-14

Csak annyi bizonyos, hogy reformáció előtti. Építési idejéről nem maradt fenn adat. Az Apáca utcában állott, 1556-ban tűzvész pusztította. Ezután befödték és raktárként használták. (Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek). A Ferencesek temploma, a hajdani cisztercita apácák kolostora. A luteránus vallás előretörésekor megszünt működni és leromlásához nagyban hozzájárult, hogy gabonaraktárnak használták.

A reformáció után a ferencesek voltak az elsők, akik megpróbáltak Nagyszebenben letelepedni. Nagy segítségük volt az osztrák hadsereg óhaja, hogy Nagyszebenben legyen egy katolikus templom, amely a tisztek temetkezési helyéül szolgáljon. Az első lépést erre gróf Johannes Boussy Rabutin parancsnok tábornok tette meg 1702-ben, mikor a városi tanács teljes ülésén, az ún. Nonnen Kirchét, melyet 175 éve raktárként használtak, adják át erre a célra. Kérése süket fülekre talált.

Több szerencsével járt az ügyben gróf Stefan Steinville tábornok, akinek gróf Kornis Zsigmond erdélyi főkormányzó és sok tisztviselő jelenlétében a templom és zárda kulcsait 1716. február 12-én a város nevében átadták. A tábornok a már átadott templomot P. Antonius Schirmer gondjaira bízta. P. Schirmer a templomot rövid idő alatt annyira rendbe hozatta, hogy az első szentmisét 1716. június 13-án, a tábornok költségén készült ideiglenes Páduai Szent Antal-oltárnál a tábornok, a gubernátor és sok más főúr és katolikus hívő jelenlétében elvégezhették. A kripta sok értékes sírkövet, többek között az 1786-ben elhunyt Iohann Haller, erdély kormányzójának sírkövét is oltalmazza. A templom egy nem mindennapi értéktárggyal is rendelkezik: egy 15. században hársfából készült, Jézust ölében tartó Mária szobor, fogadja az előcsarnokban a betérőket.

A szentmisék magyar nyelven vannak, vasár- és ünnepnapokon reggel 9-kor, valamint kedden és csütörtökön du. 17 órakor.

Orsolyák Temploma

Nagyszeben, St. Gen. Magheru, nem. 38

Jelenleg a nagyszebeni görög katolikus plébánia működik itt és a Gyulafehérvári és Fogarasi Görögkatolikus Főegyházmegye joghatósága alá tartozik. A liturgikus programban görög-katolikus istentiszteleteket tartanak. 1475-ben a domonkos szerzetesek kolostorának épült, de egy évszázaddal később, 1543-ban, az evangélikus vallás bevezetésével, felhagytak vele. 1728-ban, Erdélynek az oszmán befolyás alóli felszabadulása és az osztrák közigazgatás létrejötte után az egykori domonkos kolostor épületegyüttese az orsolya apácák birtokába került, és egy Pozsonyból behozott apácacsoport népesítette be.

Az orsolya apácák 1728-1733 között barokk stílusban újjáépítették a templomot. A kommunista időszakban a templomot államosították, de 1992-től görög-katolikus istentiszteleteket tartanak itt. Az „Ursuline” név Szent Orsolya nevéből származik, és a rend megszületése az ellenreformáció idején történt azzal a céllal, hogy javítsa a hívek oktatási szintjét. A templom katakombáiban találhatók az itt eltemetett orsolya apácák kriptái.

Szent Orsolya legendája

A legenda szerint Ursulát, egy bretagne-i keresztény király lányát egy pogány hercegnek kérték fel, de ő titokban Istennek szentelte magát. Ursula három év gondolkodási időt kért, hogy jobban megismerje az Úr akaratát. A Rómába tett zarándoklatán ezer fiatal nő kíséretében kérte, tíz szobalánya mindegyike pedig további 1000 fiatal nőt. 11 000 szűz, Ursula vezetésével kelt át a tengeren Anglia és a kontinens között, Róma felé tartva. A visszaúton Kölnben rájuk is áradt a barbárok dühe, a fiatal nők mártírhalált haltak egy nap alatt, kivéve Ursulát. A hunok uralkodója, Attila feleségül kérte. Az elutasítás Ursula halálát hozta. Temetésük helyére a 7. században templomot, majd kolostort emeltek emlékükre.

A 8. században Kölnben, egy templom közelében szüzek csontjait fedezték fel. Más női nevek között megtalálták Ursuláét, egy tizenegy éves lányét. Nyilvánvalóan ezt a kormegjelölést undecimiliaként olvasták, ami azt jelenti, hogy „tizenegyezer”. Innen a 11 000 szűz története, akik elkísérték Szent Orsolyát római útján. Szent Orsolya kultuszának elterjedése nagyrészt annak köszönhető, hogy védnökévé választották annak az intézetnek, amelyet 1530-ban Saint Angela de Merici alapított a szegény területekről származó fiatal nők, az úgynevezett „orsolya apácák” kulturális és vallási képzésére.

Orsolyák Temploma

Nagyszeben, St. Gen. Magheru, nem. 38

Jelenleg a nagyszebeni görög katolikus plébánia működik itt és a Gyulafehérvári és Fogarasi Görögkatolikus Főegyházmegye joghatósága alá tartozik. A liturgikus programban görög-katolikus istentiszteleteket tartanak. 1475-ben a domonkos szerzetesek kolostorának épült, de egy évszázaddal később, 1543-ban, az evangélikus vallás bevezetésével, felhagytak vele. 1728-ban, Erdélynek az oszmán befolyás alóli felszabadulása és az osztrák közigazgatás létrejötte után az egykori domonkos kolostor épületegyüttese az orsolya apácák birtokába került, és egy Pozsonyból behozott apácacsoport népesítette be.

Az orsolya apácák 1728-1733 között barokk stílusban újjáépítették a templomot. A kommunista időszakban a templomot államosították, de 1992-től görög-katolikus istentiszteleteket tartanak itt. Az „Ursuline” név Szent Orsolya nevéből származik, és a rend megszületése az ellenreformáció idején történt azzal a céllal, hogy javítsa a hívek oktatási szintjét. A templom katakombáiban találhatók az itt eltemetett orsolya apácák kriptái.

Szent Orsolya legendája

A legenda szerint Ursulát, egy bretagne-i keresztény király lányát egy pogány hercegnek kérték fel, de ő titokban Istennek szentelte magát. Ursula három év gondolkodási időt kért, hogy jobban megismerje az Úr akaratát. A Rómába tett zarándoklatán ezer fiatal nő kíséretében kérte, tíz szobalánya mindegyike pedig további 1000 fiatal nőt. 11 000 szűz, Ursula vezetésével kelt át a tengeren Anglia és a kontinens között, Róma felé tartva. A visszaúton Kölnben rájuk is áradt a barbárok dühe, a fiatal nők mártírhalált haltak egy nap alatt, kivéve Ursulát. A hunok uralkodója, Attila feleségül kérte. Az elutasítás Ursula halálát hozta. Temetésük helyére a 7. században templomot, majd kolostort emeltek emlékükre.

A 8. században Kölnben, egy templom közelében szüzek csontjait fedezték fel. Más női nevek között megtalálták Ursuláét, egy tizenegy éves lányét. Nyilvánvalóan ezt a kormegjelölést undecimiliaként olvasták, ami azt jelenti, hogy „tizenegyezer”. Innen a 11 000 szűz története, akik elkísérték Szent Orsolyát római útján. Szent Orsolya kultuszának elterjedése nagyrészt annak köszönhető, hogy védnökévé választották annak az intézetnek, amelyet 1530-ban Saint Angela de Merici alapított a szegény területekről származó fiatal nők, az úgynevezett „orsolya apácák” kulturális és vallási képzésére.

Nagy Zsinagóga

Nagyszeben, Constituții str., sz. 19

Az első igazolás a zsidók jelenlétéről a város területén 1481-ből származik. Bár akkoriban voltak ilyen etnikumú kereskedők és kézművesek, nem engedték letelepedni az erdélyi városokban. 1845 – az első zsidó megkapja a letelepedés jogát Nagyszebenben, a szászok elégedetlensége ellenére, akik az első telepesek voltak itt, és letették Hermannstadt városának alapjait. 1860 után a zsidó közösség elkezdett szerveződni, és megnőtt az igény a vallási szolgálatok igénybevételére. Így 1878-ban felépült az első zsinagóga, amely otthont adott nekik. Hamar túlszárnyalták, mert Nagyszebenben a zsidók száma 1890 körül megközelítőleg 1300 lélek volt.

A zsidó hitközség akkori elnökének, Josef Schwartznak gondos felügyelete mellett 1898-ban megkezdődött a nagyszebeni Nagy Zsinagóga építése. Az épület elkészítéséhez szükséges pénz megszerzése után Szalay Ferenc magyar építészt bízta meg a zsinagóga megépítésével, az épület átvételének határidejeként az 1899-es Tishri fesztivál kezdetét tűzte ki.

A zsinagóga egyetlen négyszögletes épülettestből áll. Homlokzata neogótikus, vörös téglával borított. A földszintet az emelettől öv és növényi motívumokkal díszített kőfríz határolja. A bejárati ajtó és ablakok felül, félkörben készülnek. Felső üvegezett mezőjüket Dávid-csillag díszíti. Az összes ablak tetején fehér kőkeret van, törött ívben befejezve. Belül a nagyteremben számos faragott dísz található, a középső mennyezeten mór motívumokkal díszített félkörívek. A termet természetesen megvilágítja a sok ablak, amelyek a földszinten és az emeleten találhatók. A női galéria korlátjának több oszlopsora között mór árkádok ismétlődnek. Az épület mennyezete kazettás, neoreneszánsz stílusban kézzel rajzolt és festett intarziák díszítik. Az építmény keleti részében elhelyezett bárka félköríves apszis alakú. Horowitz Ármin volt a közösség első rabbija 1890-ben.

A zsinagógában 1999-ben megszüntek a vallási tevékenységek. Jelenleg a kis létszámú, megmaradt zsidó közösség az udvari adminisztratív épület egy erre a célra kialakított helyiségében gyakorolja vallási hitvallását.

 

Egyéb részletek:

https://patrimoniu.sibiu.ro/biserici

https://stefanjammer.de/sibiu/

Az istentiszteletek/misék menetrendje Nagyszebenben, 2023. szeptember 17-én, vasárnap:

Szent János templom – ebben a templomban nem tartanak istentiszteletet

Ortodox Székesegyház – reggel 9 órától egész nap, román nyelven

Református Templom – 10:00, magyar és román nyelven

Evangélikus-lutheránus Székesegyház – 10:00, német nyelven, közösségi szolgálat, a plébánia különböző gyermek- és ifjúsági csoportjainak zenei közreműködésével, a tanév eleji tanulók és pedagógusok áldásával.

Szentháromság római katolikus templom – 10:00, német- / 11:15, magyar- / 18:00, román nyelven

Öregotthon temploma – 9:00 órától, ortodox, román nyelven

Orsolyák temploma, görög katolikus felekezet – 9:30, 11:15, 18:00, román nyelven.

Római Katolikus Ferences Templom – 9:00, magyar nyelven.

Zsinagóga – szombaton Shabbat