Képek, videók és összefoglaló szöveg a 2026-os fesztiválról
Teltházas programokkal, izgalmas koncertekkel és eseményekkel telt a negyedik Ars SACRA fesztivál Nagyszebenben
„Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11) mottóval zajlott a 2026-os szakrális fesztivál.
A negyedik nagyszebeni Ars SACRA fesztivál kilenc tartalmas nappal, több mint húsz eseménnyel és több, mint 3500 résztvevővel zajlott Nagyszebenben szeptember 12. és 20. között. A fesztivál idén is bizonyította, hogy a művészet és a hit páratlan erővel köti össze a különböző felekezeteket és etnikumokat. A rendezvény nem csupán a kultúra és a vallás tereinek kapuit tárta szélesre a látogatók előtt, hanem a résztvevők elméjét és szívét is nyitottabbá tette.
„Meggyőződésem, hogy Nagyszeben mindenekelőtt a békés együttélés példaértékű színtere, a szakrális művészet pedig kiváló alapot teremt arra, hogy mélyebben megismerjük egymást: megértsük ünnepeinket, hagyományainkat, valamint belső megéléseinket és világképünket. A szakrális művészet az igaz, a remény és a szeretet erejével kovácsol minket közösséggé, társadalmi háttértől, felekezeti hovatartozástól és életkortól függetlenül” – hangsúlyozta Serfőző Levente főszervező.
A fesztivál első hétvégéjén a vezetett szakrális sétákon és a Nyitott Templomok Napján Nagyszeben épített örökségével, templomaival ismerkedtek a résztvevők. A szervezett csoportokat a Szentháromság Metropolita-székesegyházban, a Református Templomban, az Evangélikus lutheránus székesegyházban, a Szentháromság római katolikus templomban, az Orsolyák templomában és a Nagy Zsinagógában várták a lelkipásztorok és az adott istentiszteleti hely történészei, bemutatva az adott épület történetét és közösségét. A csoportokat prof. Balázs Enikő idegenvezető vezette.
A hét első felében az orgona volt a főszereplő. Az Evangélikus Székesegyházban a vezetett orgonatúrán Brita és Jürg Falch-Leutert játéka töltötte be a teret, majd Pálúr János budapesti orgonaművész teltházas koncertjére is sor került ugyanitt. A hét második felében is izgalmas és sokrétű kulturális műsorok várták a közönséget. A látogatók betekintést nyerhettek a könyvnyomtatás és a zsidó újév gasztronómiai hagyományaiba, valamint egyházi műemlékeket és műtárgyakat bemutató tárlatvezetéseken vehettek részt az ASTRA és a Brukenthal múzeumokban. A zenei palettát hazai és külföldi fellépők színesítették: sor került hagyományos zsidó zenei koncertre, zenei áhítatokra, kamarakoncertekre és nagyszabású kórusművekre, köztük a norvégiai Hvalkjaeften férfikar, a nagyszebeni Bach Kórus és a Vox Medicalis kórus előadásaira. A programot a 130 éve született Márton Áron püspök emlékére tartott istentisztelet és bemutató, valamint a modern művészet szakralitását vizsgáló kiállítás is gazdagította. A kilencnapos fesztivál vasárnap este az Evangélikus Székesegyházban, az ortodox Arhanghelos kórus zárókoncertjével ért véget.
„Nagyszebent éppen az teszi különlegessé, hogy sokfelekezetű, többnemzetiségű és befogadó város. A célunk az, hogy felekezeti és etnikai hovatartozástól függetlenül összefogjuk az embereket, és a szakrális művészet köré építsünk egy fesztivált. Támogatni szeretnénk azokat a közösségeket is, amelyeknek évről évre fogy a gyülekezete. Megmaradásukat azzal segíthetjük, ha kultúrát és közösségi eseményeket viszünk a templomaikba, hiszen az ő jelenlétük teszi Nagyszebent még szebbé, gazdagabbá és elismertebbé” – tette hozzá a főszervező.
Az Ars SACRA kezdeményezés 2007-ben indult Budapestről és mára határokon átívelő mozgalommá vált. A rendezvény a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva a szakrális művészet és az európai zsidó-keresztény értékek iránti elköteleződés jegyében kínált gazdag kulturális programot. A város templomai a megszokott istentiszteletektől eltérő módon tartottak nyitva, teret adva koncerteknek, kiállításoknak és vezetett túráknak. Minden eseményre ingyenes volt a belépés.
A nagyszebeni fesztivált az ortodox, az evangélikus, a római katolikus, a református, a zsidó közösség és a görögkatolikus történelmi felekezetek szervezték. Nagyszebenben és környékén a rendezvényt a HÍD Egyesület valósította meg. A történelmi egyházak nyitottsága mellett Nagyszeben Polgármesteri Hivatala és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. idén is társfinanszírozóként állt a fesztivál mellé, amelyhez a Brukenthal Nemzeti Múzeum, az ASTRA Múzeum és a Radu Stanca Színház is csatlakozott. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki a megtisztelő bizalomért és a nyújtott támogatásért.
A nagyszebeni Ars SACRA fesztiválról
2007 óta minden év szeptember harmadik hetén, a Kulturális Örökség napjaival egy időben megrendezésre kerül az Ars SACRA Fesztivál kísérőrendezvényeivel, a Nyitott Templomok Napjával. A Budapestről indult kezdeményezés országossá lett, majd határokon átívelve próbálja egyre nagyobb körben hirdetni és erősíteni a valódi értékek: a szép, jó és igaz iránti igényt.
A fesztivál célja felszínre hozni az európai kultúra zsidó-keresztény gyökereit, a kultúra mélyén nyugvó szakralitást, a művészet majd minden ágában, elősegítve a lelkek felemelkedését és spirituális egységét. Az Ars SACRA Fesztivál minden év szeptemberének harmadik hetében, a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva igaz, örök értékeket kínál, ingyenesen.
2026. szeptember 12. és 20. között hat nagyszebeni, történelmi egyházközség, a helyi önkormányzat és magyarországi intézmények támogatásával a szakrális művészetet bemutató rendezvényhez kapcsolódik.
A fesztivál mottója 2026-ban: „Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11)
PROGRAM 2026
Nyitott templomok napja
Szakrális séták Nagyszebenben
A tavalyi 2025-ös eseményről:
Sikerrel zárult az Ars SACRA Fesztivál Nagyszebenben
Korunkban a modern zarándokok spirituális jelentőségű utazása egy adott szent helyre irányul – megtapasztalva a hitbeli út erőteljes lelki oldalát. A szent hely a fesztivál esetében minden olyan helyszín, ahol megvalósul a fesztivál célja: tanúságot tenni hitről és értékeket közvetíteni a művészetek eszközeivel minden érdeklődőnek.
A magyarországi kezdeményezéshez az ország határain kívül található gyülekezetek, egyesületek is csatlakoztak. Így a nagyszebeni HÍD Egyesület harmadik alkalommal rendezte meg a fesztivált szeptember 13. és 21. között, már nemcsak a városban, hanem a környék templomait is bevonva.
Arra kérdésre, hogy miért csatlakozott az egyesület a fesztiválhoz, Serfőző Levente elnök elmondta, hogy több éve figyelte már a magyarországi fesztivál eseményeit, és úgy érezte, hogy Nagyszeben közössége sokszínű és érett is arra, hogy ezt meg is mutassa, illetve úgy gondolta, hogy egy ilyen jellegű fesztiválnak az itt élő lakosok örülnének. Ráadásul a megkeresett történelmi egyházak képviselői is tárt karokkal fogadták a kezdeményezést, és idén a nagyszebeni önkormányzat is felkarolta, valamint a Brukenthal Múzeum is bekapcsolódott az eseménysorozatba. Idén először a városon kívül is voltak rendezvények, így Vízaknán a református templomban, illetve Kereszténysziget szász evangélikus templomában.
Ennek megfelelően hat történelmi felekezet templomai voltak nyitva szeptember 13-án, Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján, de a fesztivál ideje alatt is koncertek, kiállítások, különböző ismertető séták során is meg lehetett tekinteni a nagy múltú építményeket. A nagyszebeni HÍD Egyesület tulajdonképpen ötletgazdaként összefogta a fesztiválban részt venni kívánó gyülekezeteket, illetve keretet és anyagi hátteret biztosított a különböző belföldi és külhoni támogatásoknak köszönhetően.
A Vallásfelekezetek térképe elnevezésű kiállítás, amely Nagyszeben Polgármesteri Hivatalában tekinthető meg, a fesztivál zárása után is látogatható még néhány napig, mint ahogy az evangélikus nagytemplom Hortobágy-völgyét bemutató tárlata is. Sőt, a református templomban Szakralitás a kortárs művészetben című kiállítás alkotásaiban egy hónapon keresztül gyönyörködhetnek a betérő látogatók vagy az istentiszteletekre érkezők.
A nagyszámú közönség – legyen szó koncertről, vezetett sétáról vagy tárlatmegnyitóról – bizonyítja Serfőző Leventének a meglátását, hogy az etnikumok fölötti, lelki, szakrális tartalmakra összpontosító kínálatra igenis nagy szüksége van az embereknek.
Veres Emese Gyöngyvér cikke a Petőfi Sándor Program oldalán jelent meg